Tisztelt Vásárlóink!
Azalábbiakban ismertetjük a 2014. március 15. napján hatálybalépett új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: új Ptk.) ésaz egyéb jogszabályok jótállást, illetve szavatosságot érintőlegfontosabb változásait.
1. Jogszabályi háttér, új szabályozás alkalmazásának időbelikérdése
Azúj Ptk. mellett több ponton módosult az egyes tartósfogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet), mely – a Mellékletre vonatkozó változásokkivételével – 2014. év április hónap 9. napjától lépetthatályba.
Afogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági ésjótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKMrendelet helyébe 2014. év május 14. napjával a fogyasztó ésvállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokravonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésénekeljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (atovábbiakban: NGM rendelet) lépett.
Azúj Ptk. szabályait kizárólag a 2014. március 15-én, a Korm.rendelet módosított rendelkezéseit (a Melléklet kivételével) a2014. április 9-én, az NGM rendelet előírásait 2014. év május14-én, illetve azt követően kötött szerződésekre kellalkalmazni.
AKorm. rendelet Melléklet módosítását a 2014. szeptember 15-én,illetve azt követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
2.Változás az alapfogalmakban
Fogyasztó és vállalkozás
Az új Ptk. a fogyasztó fogalmát leszűkítettekizárólag olyan természetes személyekre, akik szakmájuk,önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívüljárnak el. Fontos változás, hogy bevezetésre kerül avállalkozás fogalma is, melyet a törvény a fogyasztó„ellentéteként” definiál: vállalkozásnak tehát a szakmája,önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körébeneljáró személy minősül.
3. Változások a (kellék)szavatosság körében
3.1 Szavatossági igények
Az új Ptk. által bevezetett szabály alapján amásodik lépcsőben szereplő igényekre való áttérésre akkor isvan joga a fogyasztónak, ha a kijavításhoz, kicseréléshez fűződőérdeke megszűnt. A fogyasztónak a vállalkozás általikijavításhoz, kicseréléshez fűződő érdekmúlásátbizonyítani kell.Kellékszavatossági igényealapján a jogosult választása szerint tehát az új Ptk. 6:159. §(2) bekezdése alapján
a) kijavítástvagy kicserélést igényelhet,kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítéselehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatosságiigény teljesítésével összehasonlítva - aránytalantöbbletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatáshibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegéssúlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével ajogosultnak okozott érdeksérelmet;
vagy
b) azellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibáta kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mássalkijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat,ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, ekötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tudeleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagykicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
Az új Ptk. 6:159. § (4)bekezdése szerint a kijavítást vagy kicserélést - a dologtulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésérefigyelemmel - megfelelő határidőnbelül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.Mivel az új Ptk. semmilyen, a kellékszavatosságravonatkozó szabálytól nem engedi a fogyasztó hátrányára valóeltérést, ezért továbbra is elmondható, hogy fogyasztó ésvállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés is,amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározottsorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
3.2 Szavatossággal kapcsolatos határidők
A határidők kapcsán az új Ptk. legfontosabbrendelkezése, hogy megszüntette a jogvesztő határidőket, ígya kellékszavatossági igények érvényesítésére kizárólagelévülési jellegű határidők vonatkoznak, melyek az elévülésnyugvásának szabályai szerint meghosszabbodnak, illetvemegszakadás esetén újrakezdődnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti,hogy megszűnt a szavatossági jogok érvényesítésének (arégi Ptk. 308/A § (1) és (2) bekezdésében szabályozott) azonkorlátja, miszerint fogyasztói szerződésben a teljesítéstkövető 3 éven túl (vagy az ennél hosszabb, jogszabálybanmeghatározott kötelező alkalmassági időn túl) már nemérvényesíthető szavatossági jog.Afogyasztó - a korábbi szabályozáshoz hasonlóan - a teljesítésidőpontjától számított kétéves elévülési határidőalatt érvényesítheti szavatossági igényeit. (újPtk. 6:163. § (2) bekezdés)Az új Ptk. szabályozására figyelemmel nem csak azegész dologra vagy jelentősebb részére kezdődik újból akellékszavatossági igény elévülése, hanem a dolognak akicseréléssel vagy a kijavítással érintett (bármilyen) részéreis.
3.3 Bizonyítási teher és költségviselés
A szavatossági kötelezettség teljesítésévelkapcsolatos költségek a jogszabályváltozások után is akötelezettet (vállalkozást) terhelik.
Újszabály azonban, hogy az megoszlik a felek között, ha a dologmeghibásodásában közrehatott a fogyasztókarbantartási kötelezettségének elmulasztása. Akkor minősülmulasztásnak a karbantartás hiánya a fogyasztó részéről,ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkelrendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetbentájékoztatási kötelezettségének eleget tett (példáulolyan használati-kezelési útmutatót kapott, mely a karbantartásielőírásokat is tartalmazza). Ekkor a felmerült költségeketa jogosult közrehatása arányában köteles viselni.
Változatlanul él azon szabály, miszerintfogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítéstkövető hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba mára teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dologtermészetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen
.Az első hat hónapban tehát a vállalkozás oldalánvan a bizonyítási teher, neki kell bizonyítania, hogy afogyasztónak eladott dolog a teljesítés időpontjában megfelelt aszerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségikövetelményeknek. Hat hónapon túl azonban már a fogyasztónakkell bizonyítania, hogy a termék hibás volt.
4. Változások a jótállásban
4.1 Általában a jótállás változásai
Az új Ptk. konkrétan meghatározza, hogy ajótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházásaesetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállalóvalszemben. A jótállás elsősorban a forgalmazott termékhezkötődik, ezáltal a szerződéstől függetlenedő, azon átívelőjogviszonyt hoz létre a hibás termék mindenkori tulajdonosa és ajótállás kötelezettje között. A hibás termék mindenkoritulajdonosa jótállási igényével fordulhat a fogalmazóhoz vagykijavítás iránti igénnyel a jótállási nyilatkozatban (ajótállási jegyen) esetlegesen megjelölt szervizhez. Az új Ptk. sem állapít meg jótállási időt,azonban meghatározza a jótállási idő természetét,amikor a 6:173. § (1) bekezdésében kimondja, hogy „Ajótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosultfelhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, ajótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétőlszámított három hónapon belül akkor is érvényesíthetőbíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidőelmulasztása jogvesztéssel jár.” Ezért a jótállási idő nemnyugszik akkor sem, ha a hiba a jótállási idő alatt nem váltfelismerhetővé, és nem kerülhet sor a jótállási határidőfélbeszakítására sem. A jogvesztő határidő kezdete a fogyasztóáltal a jótállási kötelezettség teljesítésére a felhívásbanszabott megfelelő határidő letelte, akkor is, ha ez utóbbi már ajótállási idő utáni időpontra esik. Azon termékek esetén, ahol a jótállási szabályoknem alkalmazandók, az új Ptk. kellékszavatosságra vonatkozórendelkezései, azaz a 6:159. - 6:167. §-ai az irányadók.
4.2 Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelezőjótállás változásai
2014.szeptember 15-étől a Melléklet módosításának hatálybalépésétőlminden az ott felsorolt termékcsoportba tartozó, önmagábanvásárolt alkotórészre és tartozékra kiterjed a kötelezőjótállás, amennyiben eladási áruk meghaladja a 10 000forintot.
5. Termékfelelősség
Az új Ptk. rendelkezései között szerepel a hibásteljesítés új jogkövetkezménye: atermékszavatosság, azaz a gyártónak atermék hibája miatti közvetlen, szavatossági természetűhelytállása a fogyasztóval szemben.Ezen új szabályozás lényege, hogy a termék gyártója közvetlenszavatossági helytállással tartozik a termék hibája miatt afogyasztónak.
Ezzelaz új rendelkezéssel a jogalkotó választási lehetőséget ad afogyasztónak, hogy vagy a szerződéses partnerével (az eladóval)szemben érvényesíti kellékszavatossági igényét vagy agyártóval szemben érvényesíti termékszavatossági igényét.
Gyártónak minősüla termék előállítója és forgalmazójais. Az új Ptk.a szolgáltatás minőségével kapcsolatos rendelkezéseknél(6:123. §) tartalmaz arra való utalást, hogy a termék előállítójaalatt az importálót is érteni kell, ezért megítélésünkszerint importált termék esetén az importálóis gyártónaktekinthető, akit a termékszavatossági követelmények terhelnek.
Termékszavatosságesetén a termék akkor hibás, ha a forgalomba hozatalkor (amikora konkrét termék a gyártó fennhatósága alól kikerül, és nemakkor, amikor a terméktípus megjelent a piacon) hatályos minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy nemrendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplőtulajdonságokkal. Atermékszavatosság csak ingó dolgokra terjed ki.
A gyártótóla fogyasztó elsősorban kijavítást kérhet. Ha a kijavításmegfelelő határidőn belül vagy a fogyasztó érdekeinek sérelmenélkül nem lehetséges, akkor cserét kérhet. Azaz pénzbeliorvoslásra, árleszállításra és elállásra nincs mód, hiszen agyártó és a fogyasztó között nem jött létre szerződésesjogviszony, hiányzik a szerződés.
Jelentőskülönbség a kellékszavatossághoz képest, hogy mindvégig afogyasztónak kell bizonyítania azt – vita esetén –, hogy atermék hibás. Amennyiben azonban ez bebizonyosodik, akkor agyártó csak az alábbi három kimentési okra hivatkozhat.Mentesül tehát a gyártó a termékszavatossági felelősségealól, ha bizonyítja, hogy a lenti körülmények közülvalamelyik fennáll:
-a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;
-a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető;
-a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta
6. A jótállási jegyekkel kapcsolatos változások
Azeladónak a jótállási jegyet 2014. április 9-étől olyanformában kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, amely ajótállási határidő végéig biztosítja a jótállásijegy tartalmának jól olvashatóságát. Ezenújfajtamegfogalmazásból továbbra is levezethető, hogy a jótállásijegyet írásban vagy más maradandó eszközön kell átadni.A jótállási jegyre vonatkozóan egyéb formai követelménytovábbra sincs. Ennek alapján elfogadható az a jótállási jegyis, amelyet a fogyasztó számára CD-n, illetve DVD-n adtak át. A jótállás keretébe tartozó javítás eseténaz eladó, illetve a jótállási jegyen feltüntetettjavítószolgálat a jótállási jegyen köteles rögzíteni:
a kijavítási igény bejelentésének és a kijavításra átvételnek az időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
a hiba okát és a kijavítás módját,
a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását
Kicserélés iránti igény teljesítésekor avállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie akicserélés tényét és időpontját.
7. A minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyvrevonatkozó változások
2014. év május 14-én, illetve azt követőenmegkötött szerződések esetén – figyelemmel az NGM rendelet 4.§ (6) bekezdésére – a vállalkozás köteles a szavatosságivagy jótállási igényről felvett jegyzőkönyvet annakfelvételétől számított három évig megőrizni és azt azellenőrző hatóság kérésére bemutatni.
Az NGM rendelet értelmében a 2014. május 14-étőlmegkötött szerződések esetén a szavatossági igényérvényesítésekor a szerződés megkötését bizonyítottnak kelltekinteni, amennyiben a fogyasztó az ellenérték megfizetésétigazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szólótörvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát –bemutatja. Vagyis, ha a vállalkozás vitatja aszerződéskötés tényét, úgy a szerződést mindenesetben köteles létrejöttnek tekinteni, ha a vevő vagy aszámlával, vagy a nyugtával rendelkezik. Az NGM rendelet teháta számlát és nyugtát olyan okiratnak tekinti, amely a jogszabályerejénél fogva bizonyítja a szerződés létrejöttét. Mindezazonban nem jelenti, hogy a fogyasztó más módon ne bizonyíthatnáa szerződés létrejöttét, például jótállási jegybemutatásával.
Ha a vállalkozás azért nemintézi a fogyasztó panaszát, mert az a felsorolt okiratokegyikével sem rendelkezik, akkor a kereskedő az NGMrendelet értelmében köteles felhívni a fogyasztó figyelmét azFgytv. szerinti panasztétel lehetőségére és a panasz intézésénekFgytv. szerinti módjára.
Az NGM rendelet 4. §-a szerint a jegyzőkönyvnek azalábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzítettadatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
b) a fogyasztó és vállalkozás közöttiszerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát
c) a szerződés vállalkozás általiteljesítésének időpontját,
d) a hiba bejelentésének időpontját,
e) a hiba leírását,
f) szavatossági vagy jótállási igényealapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbág) az
g) az (5) bekezdés szerinti esetkivételével a szavatossági vagy jótállási igény rendezésénekmódját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesítenikívánt jog elutasításának indokát
Az(5) bekezdés értelmében ha a vállalkozás afogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni,álláspontjáról - az igény elutasítása esetén az elutasításindokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségérőlis - öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesítenia fogyasztót.
A jegyzőkönyvet haladéktalanul és igazolhatómódon kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.
A kijavításra a terméket elismervény ellenében kellátvenni. Szintén elismervény ellenében kell átvennie azingó dolgot, amennyiben a vállalkozás a jegyzőkönyvben nem tudnyilatkozni a szavatossági vagy jótállási igényteljesíthetőségéről, és az igény teljesíthetőségénekvizsgálata érdekében vette át a terméket.
Az elismervényen fel kell tüntetni:
a) a fogyasztó nevét, címét
b) a dolog azonosításához szükségesadatokat
c) a dolog átvételének időpontja
d) azt az időpontot, amikor a fogyasztó adolgot átvehet
Ezen adatokat a vállalkozás a jegyzőkönyvben isfeltüntetheti az NGM rendelet értelmében, tehát nemkötelező külön elismervényt adni, ha a vállalkozás ezenkötelezettségének a jegyzőkönyvben eleget tett.
Hangsúlyozni kell, hogy a jegyzőkönyv-felvételikötelezettség kizárólag az eladót terheli, a javítószolgálatterhére ilyen kötelezettséget az NGM rendelet sem állapítmeg. Fontos azonban tudni, hogy (a javításra átvetttermékről szóló) elismervényt a javítószolgálatnak iski kell állítania, illetve – amennyiben jótálláskötelestermékről van szó – a jótállási jegyre a javítószolgálatnakis rá kell vezetnie azokat az adatokat, amelyeket a Korm. rendeletjavítás vagy kicserélés elvégzése esetére meghatároz.
Az NGM rendelet 4. § (2) bekezdése szerint,amennyiben a kifogás rendezésének módja a fogyasztóigényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kelladni
Magnum Vadász és Hajós Kft.
2014.augusztus